Hogy kerüljön kiválasztásra az eljegyzési gyűrű?

Olyat már hallottam, és biztosan sokan mások is, hogy egy ilyen ékszer kiválasztása fejtörést, sokaknak álmatlan éjszakákat okozott. De hogy ez családi beszélgetések hosszú sorát jelentse, nos ilyet még nem hallottam. Talán pontosan ezért szeretném megosztani veletek a történetemet.
Már nagyon rég szerelmes vagyok a jövendő páromba. Mondhatnám azt is, hogy ez egy gyerekszerelem beteljesedése. Ebben az a legjobb, hogy ez kölcsönös. Valószínűleg sejthető volt, hiszen nem beszélnénk az eljegyzési gyűrűről, ha nem így lenne. Ágival általános iskola óta ismerjük egymást, és még elsősök voltunk, amikor bejelentettem édesanyámnak, hogy nekem biztosan Ági lesz a feleségem.
De mint általában az ilyen gyerekszerelmek esetében, édesanyám is csak mosolygott, hogy „jól van kisfiam”, aztán megsimogatta a fejem.
Tényleg senki nem gondolta, hogy ebből aztán valóban egy érett, felnőtt szerelem lesz. De én már akkoriban az eljegyzési gyűrűket nézegettem.

Én kincset találtam, ehhez méltó eljegyzési gyűrű kell!

Szóval nézegettem az eljegyzési gyűrűket, persze nem az ékszerboltban. Már csak ezért sem, mert nálunk, a vidéki kis faluban olyan nem volt. Az édesanyám, a keresztanyukám, a nagynéném eljegyzési gyűrűit nézegettem.
Álmodoztam, hogy felnövök, és megkérem Ági kezét, és én leszek a legboldogabb ember a világon! Nem jellemző, de én kisiskolásként is nagyon romantikus voltam. Rendszeresen szedtem a mezőn virágot, és azzal állítottam be a szerelmemhez.
Amikor aztán elérkezett a lánykérés ideje, akkor jöttek a családi beszélgetések. Édesanyám mindenáron azt szerette volna, ha a nagymamám eljegyzési gyűrűjével kérem meg Ági kezét. A helyzet az, hogy nekem teljesen más elképzelésem volt. Ennek persze hangot is adtam. Éreztem, hogy édesanyám nagyon megbántódott már az első visszautasításkor. Pedig bennem semmi rossz szándék nem volt. Még azt sem mondhatom, hogy nem tetszett a gyűrű, amit a nagymamám viselt. De nekem más terveim voltak. Én valami egyedit, valami különlegeset, valami olyat szerettem volna, amivel úgy érezhettem, hogy a szerelmemhez méltó!

És ez a gyémánt eljegyzési gyűrű…

Folytatás a következő cikkben…

Tényleg ilyen hatással volt rád az az egyedi eljegyzési gyűrű?

Ez a kérdés már a szülinapi buli után hangzott el, amikor hazakísértem Zsófit. Elmondta, hogy valóban különös hatással volt rá ez az egyedi eljegyzési gyűrű. Bár az a hír járja róla, hogy egy férfifaló, valójában ő legbelül egy romantikus lány, aki várja, hogy megtalálja élete párját. Természetesen felmerült a beszélgetés során, hogy velem mi a helyzet. Rám tényleg nincsenek hatással az ilyen dolgok, mint a lánykérés vagy egy csodaszép egyedi eljegyzési gyűrű?
Elmondtam, hogy egészen addig a pillanatig, amíg őt megpillantottam, én soha az életben nem éreztem ilyet. Tényleg jöttek-mentek a lányok az életemben, de ezt az érzést nem ismertem.

• Ez azért nem túl jó csajozós duma! – nevetett Zsófi.
• Nem is annak szántam! Nem vetted észre, hogy még bemutatkozni sem tudtam, annyira zavarba jöttem?
• De, az valóban fura volt. És ezt én váltottam ki belőled? – nevetett.
• Igen, te! Szívem szerint ott helyben azt mondtam volna, hogy veled szeretném leélni az életemet, és soha többé nem akarlak elengedni. (Hú, ezt kimondtam?)

Szüleimnek is elállt tőlem a szava

Nemcsak én voltam, aki nem jutott szóhoz. Ez a buli már több, mint egy éve volt, és én még mindig Zsófival vagyok, és ugyanolyan szerelmes, mint az első pillanatban.
Egyik nap leültem a szüleimmel, és bejelentettem, hogy el fogom jegyezni Zsófit. Szeretném, ha egy olyan egyedi eljegyzési gyűrűt készítenének, amit még eddig soha. Persze, tudom, hogy egy egyedi eljegyzési gyűrű attól egyedi, hogy nincs belőle több, de nem is erre gondoltam.
A szüleim nem tudtak megszólalni a meglepettségtől. Azt hitték, hogy én soha nem fogok megállapodni. Tévedtek. De legalább nem csak az én szavam akadt el annak idején, most ők sem találták a megfelelő szavakat.
Aztán tisztáztuk, hogy nem az egyedi eljegyzési gyűrűnek a szó szoros értelemben vett egyediségére gondoltam, hanem arra, hogy életük fő művét szeretném adni ennek a csodálatos teremtésnek. Ha már ékszereket készítenek, akkor a mi egyedi eljegyzési gyűrűnk legyen az egy gyűrű mindenek felett!

Elkészült, megkértem Zsófi kezét, nagyon meghatódott, ismét könnyek szöktek a szemébe, mint azon a bizonyos bulin. És igent mondott, bearanyozva a napomat, és a hátralévő egész életemet. Vége…

Már akkor az egyedi eljegyzési gyűrű volt az első gondolatom…
Igen, mert Ő más volt, mint bárki, akivel eddig találkoztam. Én nem gondoltam, hogy ilyen létezik, úgy gondoltam, hogy ez csak a romantikus filmekben lehetséges. Eddig nemhogy egyedi eljegyzési gyűrűre nem gondoltam, de még egy egyszerű eljegyzési gyűrűre sem. És akkor ott állt előttem Zsófi, és nekem földbe gyökerezett a lában. Tudom, hogy ez most egy kicsit talán sokak számára túlzottan geilnek tűnik – korábban én is ezt éreztem volna, ha ilyesmit olvasok – de ez valós érzés, ami még eddig ismeretlen volt a számomra.
Barátaim meg is jegyezték, hogy az arckifejezésem is teljesen megváltozott. Ők el sem tudták képzelni, hogy egy ilyen csajozós pasi képes mély érzelmeket táplálni. Ezért aztán meg is kaptam a magamét, főleg amikor elkezdtem ábrándozni az egyedi eljegyzési gyűrűről!
Pedig én abban a pillanatban tudtam, hogy ezzel a lánnyal akarom leélni az életemet. De ne szaladjuk ennyire előre, kezdjük az elején!

Még nem is ismered! Honnan tudod, hogy Ő az igazi?

Úgy kezdődött a mi egyedi eljegyzési gyűrűnk története, hogy a barátaimmal egy születésnapi buliba voltunk hivatalosak. A társaságból mindössze a két említett barátomat ismertem – meg persze a szülinapos Rékát – de a számomra a buli volt a fontos. Lehet ismerkedni, iszogatni, aztán majdcsak kialakul egy szép kis éjszaka! Hogy ennek az estének a vége egy egyedi eljegyzési gyűrű lesz a témája, akkor még nem is gondoltam. Ezen nem csak a barátaim, de én is meglepődtem.
Nos, beléptünk a szülinapos házába, és már jó néhány fiatal arc iszogatott jókedvűen. Átadtuk az ajándékainkat, és mi is poharat ragadtunk. Kezdődhet a „vadászat”! A barátaim előre jelezték, hogy sok ismeretlen lánnyal fogunk találkozni, mert Réka sok barátnőjét elhívta az egyetemről.
A legnagyobb döbbenet akkor fogadott, amikor Réka barátja egyszercsak letérdelt elé egy kis dobozzal a kezében, és ott, mindenki előtt megkérte a kezét. A kis dobozkában egy egyedi eljegyzési gyűrű volt. Honnan tudom? Ugyan műszaki egyetemre járok, de a szüleim ötvösök, és így gyerekkoromtól gyűrűk között mozgok. Első ránézésre egy egyedi darab volt.

Folytatjuk…