Gyemant gyuru Megengedhetem ezt magamnak 1. resz - fatumjewels.hu

Gyémánt gyűrű? Megengedhetem ezt magamnak? 1. rész

,

Amikor először szóba került a gyémánt gyűrű, elég sok kérdésem volt


Miről is beszélgetne két barát egy eljegyzés előtt, mint a menyasszonynak választott gyűrűről. Nem volt ez másként esetemben sem. Volt még közel nyolc hónapom, mielőtt megkérem a drágám kezét, így időben elkezdhettem a megfelelő eljegyzési gyűrű kiválasztását. Egy alkalommal leültem a gyerekkori barátommal egy kis esti iszogatásra. Ő ékszerész, és hát ki tudna jobb tanácsot adni a témában, mint ő. Sikerült teljesen kiütnöm a kérdéseimmel. Részben azért, mert ami neki természetes, hiszen a szakmája, az nekem sötét folt volt. Biztosan ismeritek az érzést, amikor olyasvalakivel beszélgettek, akinek természetes mindaz amit elmond, és közben ti azt sem tudjátok miről van szó. Nos, ezzel én is így voltam. Pláne, hogy a gyémánt gyűrű volt a téma.
Eredetileg nem ezt terveztem, de valahogy a gyémánt gyűrűre tevődött a hangsúly.

  • Miért mondod, hogy egy kukkot sem értesz az egészből, amit elmondtam? – kérdezte Tomi barátom kissé ingerülten.
  • Azért Tomika, mert folyamatosan szakmai dolgokról beszélsz, olyan szakkifejezésekkel, amiket én nem is értek, pedig csak egy egyszerű tanácsot szerettem volna kérni az eljegyzési gyűrűvel kapcsolatban.
  • De hát én egészen eddig arról beszéltem! – csattant fel.
  • Nem barátom, te folyamatosan arról beszélsz, hogy milyen technikákat alkalmazol, hogyan tervezel, de tanácsot azt nem adtál.
  • Jó, akkor gyémánt gyűrű!


És miután nem mondott semmit, ide jutottunk

  • Figyelj! Hogy jutottunk el a gyémánt gyűrűhöz? Segíts egy kicsit!
  • Tanácsot kértél. Legyen gyémánt gyűrű!
  • Oké. Legyen. Miért pont gyémánt gyűrű? Ez elég sok kérdést felvet.
  • Akkor kérdezz meg mindent, amit szeretnél tudni a gyémánt gyűrűről. Mert az biztos, hogy az lesz a neked megfelelő.
  • Miből gondolod?
  • Abból, ahogyan arra a lányra nézel, ahogy róla beszélsz, amit iránta érzel, azt csak egy gyémánt gyűrű szimbolizálhatja!
  • Most először mondtál számomra is érthető dolgokat. Ezt legalább világosan kifejezted.
  • Mint te az érzéseidet.

Folytatjuk…

/by
Az eljegyzesi gyuru, mint a palyavalasztasom resze 2. resz - fatumjewels.hu

Az eljegyzési gyűrű, mint a pályaválasztásom része 2. rész

,

Az eljegyzési gyűrű meghatározta a hivatásom kiválasztását


Az édesanyámmal történt beszélgetés után igazából el is dőlt, hogy milyen pályára készülök. Ahogyan ő fogalmazott, soha nem gondolta, hogy az eljegyzési gyűrűje lesz az egyszer, ami a gyermeke pályáját fogja meghatározni. Számukra édesapámmal ez a szerelem jelképe volt. A munkájuk miatt féltették az eljegyzési gyűrűt, így nem is hordták napközben. Nem szerették volna, ha megsérül, vagy esetleg elveszítik valahol. Én pedig így lehetőséget kaptam, hogy gyakran a kezembe vehessem. Így utólag visszatekintve nem csodálkozom, hogy furcsának tartottak. Amíg a többi fiú kint focizott, én eljegyzési gyűrűket rajzolgattam.
Természetesen ábrándoztam is arról, hogy egyszer majd én is felhúzom a szerelmem ujjára, és legalább olyan boldogan élünk, mint a szüleim. De persze ehhez akkor még igen kicsi gyerek voltam. És persze azt is eldöntöttem, hogy azt az eljegyzési gyűrűt én magam fogom megtervezni és elkészíteni is.



Cél az ékszerkészítés!


Azon a bizonyos beszélgetésen egyetértettünk abban, hogy miután jó tanuló is vagyok, érdemes lenne első körben egy gimnáziumot elvégeznem, és aztán foglalkozni az eljegyzési gyűrűk tervezésével. Ebben egyetértés volt közöttünk, mert úgy gondoltam, hogy azért lehet, hogy egyetemre is szeretnék menni. Ahhoz meg kell az érettségi.
Gimis koromban is folyamatosan ékszereket rajzolgattam a szabadidőmben. Eljegyzési gyűrűből annyi rajzom van, hogy meg sem tudom számolni.
Érettségi után nem mentem azonnal egyetemre, egy ötvösműhelybe mentem el dolgozni, ahová a nagybátyám ajánlott be. Hihetetlenül élveztem! Megmutattam a rajzaimat, nagy sikert arattam velük. Szinte mindent megtanultam, amit az ötvös mesterségről lehetett. Kiderült a számomra, hogy valóban az ékszerkészítés a hivatásom. Minden percét élvezem a munkámnak.
Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ékszertervezés és fémművesség szakán tanulok. Az álmom egy saját műhely megvalósítása. És a fejemben – na jó a rajzok között is – már ott van a szerelmem számára készítendő eljegyzési gyűrű képe is. Már nem sok időm van a fizikai megvalósításra, mert még idén szeretném megkérni a kedvesem kezét. Mondanom sem kell, hogy a szüleim hihetetlenül büszkék rám, és ezt mindenki számára nyilvánvalóvá is teszik.

/by
Az eljegyzesi gyuru, mint a palyavalasztasom resze 1. resz - fatumjewels.hu

Az eljegyzési gyűrű, mint a pályaválasztásom része 1. rész

,

Valamiért már gyerekként jelentőséggel bírt számomra az eljegyzési gyűrű


Mondhatnám, hogy furcsa kisfiú voltam. Én nem tudtam, hogy az vagyok, de mindenki azt mondta rólam. Nem igazán értettem, de elfogadtam. Azt pedig fel sem fogtam, hogy mindezt a furcsaságot a felnőttek számára a romantikus énem jelentette. Itt kötődik a történetem az eljegyzési gyűrűhöz is.
A szüleim egy tökéletes, harmonikus, boldog házasságban élnek a mai napig. Már több, mint harminc éve. Én kései gyerek vagyok, és ez is lehet az oka, hogy rendkívüli szeretettel vettek körbe a szüleim.
Már egészen kisgyerekként vonzódtam az ékszerekhez. (a szó legtisztább, legtermészetesebb értelmében) Állandóan az édesanyám arany ékszereit nézegettem, amik között az ő eljegyzési gyűrűje is ott volt. Már ekkor elhatároztam, hogy biztosan olyan szakmát választok, ahol szebbnél-szebb ékszereket, és ilyen szép eljegyzési gyűrűket készítenek. A szüleim egyszerű vidéki emberek, akik mezőgazdaságból élnek, keményen megdolgoznak minden egyes forintért. Valahogy ez a terület soha nem vonzott. Szerencsés vagyok, mert ők nem is erőltették. Azt mondták, hogy tanuljak, és olyan szakmát válasszak magamnak, amiben jól fogom érezni magam. Én tőlük hallottam először azt a mondást, hogy ha valakinek az a munkája, ami a hobbija, annak az egész élete szórakozás lesz. De térjünk vissza az eljegyzési gyűrűre.


Kisfiam! Beszélgessünk egy kicsit!


Azzal együtt, hogy édesanyám mezőgazdaságban dolgozott, megvolt az a különleges tulajdonsága, hogy rengeteget olvasott. Nem is igazán ismertem rajta kívül túl sok embert, aki olvasott a környezetemben. Talán én is ezért szerettem a könyveket, és szerettem tanulni is. De hogy jön mindez az eljegyzési gyűrűhöz? Nos úgy, hogy miután anyukám észrevette az ékszerek iránti érdeklődésemet, leültünk beszélgetni egy kicsit.

  • Gyere kisfiam, beszélgessünk egy kicsit!
  • Jó anya! Miről szeretnél velem beszélgetni?
  • Látom, hogy állandóan nézegeted az ékszereket. Most már nyolcadikos vagy, és el kellene dönteni, hogy hogyan tovább.
  • Anya! Én azért nézegetem folyton az ékszereket, mert nagyon tetszenek. Nézd, még rajzokat is csináltam, hogy milyen eljegyzési gyűrűket csinálnék, ha nekem kellene azt megcsinálni. És a kérdésedre válaszolva, igen, tudom, hogy mi szeretnék lenni. Ötvös és ékszerkészítő.
  • Mutasd a rajzokat! Ó, Istenem ezek gyönyörűek! Ezeket te rajzoltad? Ezek az eljegyzési gyűrűk! Teljesen odavagyok!

Folytatjuk…

/by