Valamiért már gyerekként jelentőséggel bírt számomra az eljegyzési gyűrű

Mondhatnám, hogy furcsa kisfiú voltam. Én nem tudtam, hogy az vagyok, de mindenki azt mondta rólam. Nem igazán értettem, de elfogadtam. Azt pedig fel sem fogtam, hogy mindezt a furcsaságot a felnőttek számára a romantikus énem jelentette. Itt kötődik a történetem az eljegyzési gyűrűhöz is.
A szüleim egy tökéletes, harmonikus, boldog házasságban élnek a mai napig. Már több, mint harminc éve. Én kései gyerek vagyok, és ez is lehet az oka, hogy rendkívüli szeretettel vettek körbe a szüleim.
Már egészen kisgyerekként vonzódtam az ékszerekhez. (a szó legtisztább, legtermészetesebb értelmében) Állandóan az édesanyám arany ékszereit nézegettem, amik között az ő eljegyzési gyűrűje is ott volt. Már ekkor elhatároztam, hogy biztosan olyan szakmát választok, ahol szebbnél-szebb ékszereket, és ilyen szép eljegyzési gyűrűket készítenek. A szüleim egyszerű vidéki emberek, akik mezőgazdaságból élnek, keményen megdolgoznak minden egyes forintért. Valahogy ez a terület soha nem vonzott. Szerencsés vagyok, mert ők nem is erőltették. Azt mondták, hogy tanuljak, és olyan szakmát válasszak magamnak, amiben jól fogom érezni magam. Én tőlük hallottam először azt a mondást, hogy ha valakinek az a munkája, ami a hobbija, annak az egész élete szórakozás lesz. De térjünk vissza az eljegyzési gyűrűre.

Kisfiam! Beszélgessünk egy kicsit!

Azzal együtt, hogy édesanyám mezőgazdaságban dolgozott, megvolt az a különleges tulajdonsága, hogy rengeteget olvasott. Nem is igazán ismertem rajta kívül túl sok embert, aki olvasott a környezetemben. Talán én is ezért szerettem a könyveket, és szerettem tanulni is. De hogy jön mindez az eljegyzési gyűrűhöz? Nos úgy, hogy miután anyukám észrevette az ékszerek iránti érdeklődésemet, leültünk beszélgetni egy kicsit.

• Gyere kisfiam, beszélgessünk egy kicsit!
• Jó anya! Miről szeretnél velem beszélgetni?
• Látom, hogy állandóan nézegeted az ékszereket. Most már nyolcadikos vagy, és el kellene dönteni, hogy hogyan tovább.
• Anya! Én azért nézegetem folyton az ékszereket, mert nagyon tetszenek. Nézd, még rajzokat is csináltam, hogy milyen eljegyzési gyűrűket csinálnék, ha nekem kellene azt megcsinálni. És a kérdésedre válaszolva, igen, tudom, hogy mi szeretnék lenni. Ötvös és ékszerkészítő.
• Mutasd a rajzokat! Ó, Istenem ezek gyönyörűek! Ezeket te rajzoltad? Ezek az eljegyzési gyűrűk! Teljesen odavagyok!
  
  

Folytatjuk…